A Kezdet
Az 1214-ben először említett Eyko-Ajka az Ajka nemzetség tulajdona, római, avar, szláv régészeti leletekben gazdag ősi település, királyi vadászterület, majd hosszú lakatlanság után üvegipar, bányászat helye a Bakonyalján hosszú fejlődésen ment keresztül, amíg 1959. november 1-én várossá nyilvánították.
Ajka kevés zenei hagyománnyal rendelkezett, de lakosaiban korán feltámadt a hangszertanulás iránti igény. Először lelkes amatőrök, majd a Veszprémi Zeneiskola tanárai folytatták a zenei nevelést városunkban.
A Művelődési Minisztérium engedélyt adott zeneiskola alapítására, így az Ajkai Zeneiskola 1962. szept. 5-én önállóvá vált. Akkor 109 növendéket írtunk be. Három főhivatású nevelő - Somogyi Miklós igazgató /fagott-szolfézs/, Somogyi Miklósné Izongora-szolfézs/, Kilyénfalvi Ödönné Izongora-szolfézs/ és egy óradíj átalányos, Tolmácsy László Ihegedű szakos/ kezdték el a tanítást.
Az iskola elhelyezése az 1962/63-as tanévben az 1.sz. Kossuth Lajos Általános Iskolában volt, ahol két termet használhattunk. Az 1963/64-es tané et 170 beírt növendék kezdte meg. Engedélyezett létszám: 148 volt. A tanári létszám 6-ra emelkedett. Ebben az évben indult meg az oktatás a fafúvó és rézfúvó tanszakon. Veszprémből járt ki heti két alkalommal Garamvölgyi Tibor rézfúvó és Szűcs József klarinét szakos tanár.
1964/65-ben kapcsolták iskolánkhoz a devecseri tagiskolát, mely előzőleg a Pápai Zeneiskola fiókiskolájaként működött. Az oktatást két tanár látta el: Pados Éva a hegedű-szolfézs szakon és Varga Éva zongora szakon. A növendéklétszám 30 fő volt.
Az anyaiskolában az engedélyezett létszám 248 főre emelkedett. Tanári ellátottság: 6 főhivatású, 1 időszakos főhivatású, 3 időszakos mellékhivatású nevelő. Gordonka tanszakon ebben az évben indult meg a tanítás: Dóczi Péter kapott kinevezést.
Az iskola elhelyezése részben az 1.·sz. Kossuth L. Általános Iskolában, részben a 4-es sz. Fekete 1. Ált. Isk. Napközi otthonában volt megoldva 1964. decemberéig. 1965. jan.5-én költöztünk be a Gyár u. végén levő 10. sz. barakk épületbe. Ott 7 oktatóhelyiséget, irodát és később szertárat tudtunk kialakítani. A következő évben ·a tantermek számát 14-re növelték, három év múlva 11 tantermet fölparkettáztatott a Városi Tanács Művelődési Osztálya.
Az 1965/66-os tanévet 8 státusszal kezdtük meg és 4 óradíjas tanárral. Engedélyezett növendéklétszám maradt 248.
1965-ben Kilyénfalvi Ödönné vette át az iskola vezetését és élén állt 1989-ig, amikor munkásságát címzetes igazgató kinevezéssel ismerték el.
1967. november 29-én kora reggel átszakadt az Erőmű főcsatornája. A barakk nádfalból volt építve, kívül-belül bemalterozva. 60-70 cm-es víz öntötte el a termeket, szertárakat. Az anyagi kár igen nagy volt, kártérítést azonban nem kaptunk, mivel a Városi Tanács Művelődési Osztálya a bejelentést és a jegyzőkönyvet nem vette komolyan. "Nem árt a szárazfáknak, ha áznak" mondták bölcsen.
Az 1969/70-es tanévben változás történt iskolánk elhelyezésében. 1970. jan. 10-én, a félévi értekezlet alatt óriási ropogással, a tetőn összegyűlt hó súlya alatt az vasszerkezet megroppant, az épület hosszában megrepedt. Kb. 2-3 hét múlva olvadni kezdett a méteres hó a tetőn. Ennek következménye: a falon kívül elhelyezett villanyvezetékek életveszélyesek lettek. 260 növendék és 11 tanár sorsa vált bizonytalanná. Felettes szerveink hosszas vitatkozások után döntöttek a megoldásról.
Költözés a Művelődési Központba, majd a régi Tanácsháza földszintjére
A Művelődési Központban kaptunk négy szakköri szobát az emeleten. Ezen kívül három színházi öltözőt heti két alkalomra. A Gimnáziumban délutáni tanításra két tantermet és egy íróasztalnyi helyet a gondnokiban. A padlásra fölpakolhattuk a padokat, székeket. Elképesztő zsúfoIt órarendet kellett készíteni, hogy az oktatás zavartalan legyen. Ígéretet kaptunk, hogy az új Tanácsháza felépülése után beköltözhetünk a régi Tanácsháza földszinti részébe. Az 1972-73-as tanév már abban az épületben indult. A hely szűkös volt, de lehetőséget adott a további működéshez.
Az iskola áldatlan állapotáról több alkalommal tárgyalt a Művelődési Minisztérium főelőadója, Péter Miklós és a Magyar Zeneművészek Szakszervezete budapesti vezetői közül Varga Imre és Ormai Miklósné a Városi Tanács elnökével és a Művelődési Osztály vezetőjével.
1975. márc. 20-án a Megyei Tanács Művelődési Osztály vezetője, Kapor Károly és helyettese, Szabó Géza Dr. Ádám Istvánnal, Böröcz Ferenccel és Giay Frigyessel tárgyalt ebben az ügyben. Dr. Juhász Vilmosné - gyermeke nálunk tanult - városi főépítész kiváló terveket készített, ám ezek az épületek nem valósulhattak meg.
Költözés a Tanácsházáról
Készült az új Tanácsháza, várható volt a Zeneiskola költözése. 1975. júniusban összepakoltuk az iskolát. A lemezeket a Rákóczi utcában Csáky Rozika tanárnő lakására vittük. A könyveket, kottákat szülők vállaltak. Az iratokat az irodában dobozoltuk be. Minden indulásra készen.
Egy csúnya közjáték azonban arra kényszerített minket, hogy percek alatt hagyjuk el eddigi helyünket. Az épületet azonnal bontani kezdték, és ezt költözködésünk alatt sem szüneteltették. Hangszereink egy részében jóvátehetetlen károk keletkeztek. A bontásra kirendelt munkások nem kímélték értékeinket. A hangszereket Kilyénfalviné lakására, a bútorokat egy 4 emeletes ház pincéjébe, a padokat a gimnázium padlására vitettük. Ez volt a zeneiskola 6. költözése.
Új helyen, a József Attila utcában
1975. aug. végére a József Attila utcában átalakítottak egy kicsi egy emeletes házat. Itt a Tanácsházában levő 18 helyiséggel szemben 8 kicsi tanterem és egy raktár állt rendelkezésünkre. - Ez volt az elmúlt 13 tanév alatt a hetedik költözés. A hangszerek nagy része maradt az igazgatónő lakásán.
A tanévet több helyen kezdtük meg: A József Attila utcában, a 4.sz. iskolában du. 4 terem szolfézs órákra, 8.sz. iskolában 8 csoport du., Gimnázium 2 tanterem du., Rendőrség 2 helyiség zeneóvodának és előképzőnek (a Rendőrség régi épülete a mostani Posta melletti 10 emeletes ház helyén volt). Vásároltunk 4 biciklit, hogy a tanárok a 10 perces szünetekben gyorsabban tudjanak elérni egyik helyről a másikra.
Utolsó költözés - Városliget
1977 tavaszán, a város szélén, a nyárfaerdőben felépítették az 5 házból álló pavilonrendszerű iskolát. Küzdelmes 15 év után végre nyugodt körülmények között kezdődött az 1977/78-as tanév. 4 épületben 4-4 tanterem, a főépületben iroda, hangversenyterem, raktár. Megható volt a város lakosságának az összefogása, szocialista brigádok ajánlották fel segítségüket először a költözéshez, majd a takarításhoz, csinosításhoz. Parkosítottuk a nyárfás terület egy-egy részét.
Minden hangszercsoportnak külön háza volt, fafúvók, rézfúvók, hegedűsök és csellisták, majd a zongoristák. A szolfézsórák főleg a főépületben voltak, ill. az egyik házban összenyitottunk két kis termet erre a célra. Növendéklétszámunk 550- re gyarapodott. 1984-ben a Városi Tanács Végrehajtó Bizottság ülésén határozat született az iskola bővítésére. Így új házat kaptunk, nagyobbat, mint az előzőek. Két hangszeres és két szolfézs terem került kialakításra benne.
Ebben az évben kaptunk ígéretet Schwarcz Béla tanácselnöktől egy hangversenyzongorára, amit rövidesen meg is kaptunk.
Kilyénfalvi Ödönné nyugdíjba vonulása után az 1989-90-es tanévet már Erdélyi Tiborné vezetésével kezdte az iskola.
Nevéhez köthető a Megyei Trombitaverseny 1992-es indítása, amely háromévenként kerül megrendezésre. Ugyancsak ő szorgalmazta a Megyei Furulyaverseny létrehozását. Ez utóbbi kétévente ismétlődik. Ezek a saját rendezésű versenyek igen népszerűek. A jelentkezők száma és a versenyek színvonala évről évre emelkedik.
Iskolánk is rendszeres résztvevője megyei, területi találkozóknak: balatonfüredi mélyrézfúvós, veszprémi zongora-, trombita- és hegedűverseny, pápai hegedű- és csellóverseny, celldömölki népdaléneklési verseny, tapolcai négykezes-, sümegi szolfézsverseny, várpalotai fafúvósverseny. Országos versenyek: szombathelyi hegedű, zalaegerszegi trombita, kaposvári fuvola, leninvárosi klarinét, balassagyarmati fuvoladuó, négykezes találkozó, zánkai országos zenekari fesztivál.
1999-től 2004-ig a tantestület kérésére sikeres pályázattal Medgyesy MikIósné lett az iskola igazgatója. Jelentős létszámnövekedéssel járt a 2000-ben beindított szintetizátor szak Szalay Tibor vezetésével. Létrehoztuk az "Ajkai Zeneiskoláért Alapítvány"-t. A közhasznú alapítványra 2003 óta folyamatosan érkeznek felajánlások és az adó egy százaléka. A befolyó összeget az intézményi munka javítására, tehetséges növendékek támogatására, rendezvények lebonyolítására fordítjuk. Intézményünk életében negatív változást hozott a 2004-es esztendő.
Összevonás alá kerültünk a hetes iskolával, így önállóságnak 42 év után megszűnt! A két intézmény különböző profilja miatt kisebb-nagyobb zökkenőkkel működtünk tovább. Mindennek ellenére a szakmai munka töretlenül folyt egyre sikeresebben.
2007 nyarán újabb változás életünkben, hogy a város megyei fenntartásba adott minket a Bródy Gimnáziummal való összevonás után. Az iskola működik, de a "ZENEISKOLA" név 45 év után végleg eltűnt.
A Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola jelenleg a köznevelési rendszeren belül állami fenntartásban működik. 2016. augusztus 12-től Cserményi Zsolt nyugdíjba vonulása után a Gimnázium és az Alapfokú Művészeti Iskola tanári kara - pályázatának megismerése után - Szücs Krisztiánt választotta meg az iskola szakmai vezetőjének. 2016. november 30-tól fenntartói és 2017. január elsejétől a működtetői feladatokat is a Pápai Tankerület látja el. Iskolánkban jelenleg 7 zenei tanszak működik, melyekkel a klasszikus zenei oktatásban tanított hangszerek oktatásának közel egészét lefedjük. Iskolánk tanulólétszáma (2017. január 20.-i adatok szerint) 218 fő, számukra az oktatást 11 pedagógus álláshelyen 19 kolléga biztosítja. Nevelő-oktató munkát segítő álláshelyen 1 fő iskolatitkár van alkalmazva.
Zárszó
Az elmúlt 55 év sok megpróbáltatást és sikert hozott. Az egyéni oktatás - mely már csak a zeneiskolában létezik - az évek folyamán megmutatta kiváló jellemformáló erejét. Büszkék vagyunk arra, hogy itthon és külföldön nagyon sok hangszeres,- énektanár, koncertező szólista és zenekari muzsikus kezdte tanulmányait Zeneiskolánkban. Ugyancsak büszkék vagyunk azokra a volt növendékeinkre, akik nem kerültek zenei pályára, de kiváló zenei műveltségüket nálunk alapozták meg. Tisztelettel adózunk azoknak, akik az elmúlt időszakban munkánkat segítették. Legfőbb támaszunk a szülő. Közös érdekünk, hogy gyermekük jó környezetben megfelelő színvonalon tanulhasson, fejlődhessen. Sok szülő támogatja alapítványunkat is. Továbbra is reméljük Ajka város és Veszprém megye támogatását, együttműködését az ifjúság zenei nevelése érdekében.